Egyéb kiadásai: Nagy kópé (Bécs, 1921), a regény eredeti megjelenési éve tehát 1921; az utolsó pedig: Nagy kópé. Osiris, Bp., 2000 (124 oldal · ISBN: 9633799473).
A színtér Rezeda Kázmér útjának első stációja a regényben, a város egyik mulatóhelye, a zugligeti „Fácán” vendéglő, ahol éppen majális volt. A Zugliget több neves vendéglőnek adott otthont, ezek közül kiemelkedik a Fácán Nagyvendéglő, melynek épülete ma a Béla király út 59-61. szám alatt található. A Fácán elnevezéssel a tulajdonos utalni akart arra, hogy ezen a területen volt Mátyás király vadaskertje, és úgy tartották, hogy Zugligetben előszeretettel vadászott fácánokra.
A vendéglő megnyitásakor már nagyon népszerű volt a Zugliget (Auwinkel) a kirándulók körében, ezért hamar felkapott hellyé vált. Olyannyira, hogy a birtokos Riegler Ignác felkérte Hild Józsefet, tervezzen számára egy üdülő-szállót. Fel is épült 1856-ra az új épület harminc vendégszobával.
Úgy alakították ki az „U” alakú épületet, hogy minden vendégszoba közvetlenül kapcsolódott a völgyre néző hatalmas teraszhoz. A XX. század elejéig a Fácán volt az egyik legkellemesebb, legdivatosabb budai nyári mulatóhely és bálosház.
Krúdy Gyula is (a Nagy kópé című regényében) a város legszebb mulatóhelyének nevezi a Fácánt. Így írt: „…álmok, szerelmek, ismeretségek, találkák és rügyező kedvek eljöttek a Fácán ódon udvarára, végigjárták a bolthajtásos folyosókat, felszaladtak a ropogó lépcsőkön, belenéztek a kopott aranyozású tükrökbe... A Fácán árkádjai alatt volt terítve (míg az udvaron tánc folyt). A kocsmáros még abból az időből ismerőse Rezeda úrnak, mikor szerelmeit télen is a Fácánba hordta szánkán…”
A Fácán az I. világháború után szanatóriumként működött, majd a Horthy-család pihenőhelye lett. 1950-ben államosították, és a Belügyminisztérium kiképzőközpontját költöztették ide.
« Vissza a kapcsolódó anyagokhoz